Száz éves gyülekezet

 1. AZ ELSŐ BAPTISTA HÍRNÖK KOLTÓN.

Koltón a baptista hit első hírnöke 1913 -bán érkezett, Békésről (Békés megye), a Kiss István testvér személyében. Mint kosárfonó mesterembert az állami hatóságok küldték Koltó­ra - nem kevésbé bizonyos azonban, hogy az Úr is küldte, hogy fiatal fiukat tanítson be a kosárfonás mesterségére. A hat hétig tartó u.n. kurzusra,  többek között beiratkozott Koncsárd Lajos, Téglás Ferenc, és Kádár János.A 6 hetes tanfolyam befejezése után, Kiss István testvér hazautazik Békésre, azonban fenntartja a kapcsolatot Koncsárd Lajossal, leveleket, " Hajnalcsillag " baptista folyóiratot és kottával ellátott énekeket küld Koltóra.

2. A CSODALATOS INDULÁS

192o-ban véget ér a francia fogság és Koncsárd Lajos hazakerül. Ugyan ez évben beszólítják katonai kötelességének teljesítésére, Zilahra. Itt találkozik Móré Károllyal, aki szintén katonai kötelességét teljesíti, de már előbb be lett szólítva.

A biztatásra, vele tart, a Zilahi Baptista Gyülekezet megkeresésében, amit meg is találnak. E naptól kezdve, nem ma­radnak el a közösségből.

Amikor szabadságra látogatnak haza, a két ifjú már összegyűjti itthoni barátait, és énekekre tanítják azokat, és együtt imádkoznak. Ezek között megemlítjük a következőket; Téglás Ferenc, Móré József, Kádár János, Kádár Lajos.

3. A GYÜLEKEZETI ÉLET KIBONTAKOZÁSA ÉS FEJLŐDÉSE.

A Szinérváraljai, valamint az Avasújvárosi testvérek látják, hogy ez a kis csoport már elfogadta Jézust Megváltójául, és azok kérésére a körzeti bizottság úgymint; V. Nagy Lajos körzeti munkás (Biharból), Nagy Mihály gyülekezet vezető Szinérváraljáról, Elek Péter gyülekezet vezető Avasújvárosból, és Virágh Gábor testvérek alkalmasnak találják a bemerítésre a következő 7 személyt: Koncsárd Lajos, Móré Károly, Téglás Ferenc. Móré József, Kádár Lajos, Kádár János

Boltya Júlia testvéreket. 1922. Július 23-án megtörtént a 7 Koltói fiatalnak a bemerítése Szinérváralján, V. Nagy Lajos körzeti munkás által, a Szamos hullámaiban. Leírhatatlan volt az örömük a jelenlevőknek, főleg az elpecsételteteknek marad mindvégig feledhetetlen nap.  A Szinérváralján történt alámerítés után a 7 fiatal testvér megalakítja a Koltói Baptista Gyülekezetet. 1922. Július 26.-án közgyűlést tartanak Koltón V. Nagy Lajos, a Magyar Baptista Szövetség evangélistájának vezetésével, jelen van Tóth Lajos segédmunkás testvér is. Felolvassák a 80.-ik Zsoltár 19.-ik versét, „… hogy el ne térjenek tőled. Eleveníts meg minket és imádjuk a te nevedet”. Jegyzőkönyvet készítenek, amely rögzíti a Koltói Baptista Gyülekezet megalakulását. 

Miután felolvassák az Ap. Csel. 4:32-37 igeverseket, megválasztották a most megalakult gyülekezet vezetőségét.  Az összejöveteleiken megtaláljuk: az imaórát, bibliaórát, Istentisztelet és Vasárnapi iskolát, éneklést, költeményeket stb. A vasárnapi iskolának tagja volt mind a hét gyülekezeti tag, mivel szükségesnek találták a szegényes biblia ismereteik kibővítését. Megjegyzendő, hogy nem csak az aranymondást tanulták meg, hanem több igeverset!

A Koltói Gyülekezet a Szinérváraljai, Avasújvárosi, Szatmári gyülekezetekhez csatlakozva egy körzethez tartozik. A körzet gyülekezetei szoros kapcsolatot tartanak egymással. Gyakran meglátogatják egymást, az ünnepeket mindig együtt tartják meg. Nem ismernek nehézségeket; távolság vagy gyaloglást, melyeket ne győzne le a testvéri szeretet, a növekedés érdekében.
4. Az imaház hely megvétele

1933-ban, a néhány tagból álló kis gyülekezet elhatározza és meg is vásárolja a 360 lapméternyi területet, amelyre majd imaházat fognak építeni. Az említett terület a gyülekezet tulajdona mind a mai napig és itt áll a Koltói Baptista Kápolna.

5. Az Imaházépítés.

1936-ban testvéreink nagy elhatározással, Krisztusért lángoló szívvel és nagy áldozathozatallal megkezdik, a már megvásárolt telekre egy 8 m hosszú és 6 m széles Baptista imaház felépítését. Minden akadályok ellenére, ha lassan is fölépült a hajlék! Isten maroknyi népe nagy örömmel adott hálát Isten segedelméért.
6. Az Imaházmegnyitás.

Az imaházépítésének megkezdésé után hét évre, az 1943-ik év decembe­rében -Karácsony ünnepén- végre megengedték, hogy megnyissák az imaházat. Az imaházmegnyitáskor volt éppen a Dobner Béla Jenő új lelkipásztor testvérnek a bemutatkozása. A kedves kis kápolnában nagy örömmel zengett a hálaének Isten dicsőítésére!

7.Ének-zene

Szerettek énekelni, és rövidesen megpróbálkoztak több szólamban énekelni. Ebben segítségükre volt Balázs András testvér, aki jó hangú énekes volt. Később a nagybányai testvérek segítették az énekkart, ezzel megindították a több szólamú éneklést a gyülekezetben. Harmónium még nem állt a gyülekezet rendelkezésére, de hegedű vagy tangóharmonika segítségével új énekeket tanulhattak. Egyre jobban hiányzott a harmónium, szükségesnek találta a gyülekezet és meg is vásárolta. Nagy segítséget nyújtott a közösénekek valamint az énekkar szolgálatában is. Az ifjak hamarosan megtanultak harmóniumozni önszorgalomból. Fúvószenekart próbáltak alakítani, a hangszereket is beszerezték, ám megfelelő szakmai irányítás hiányában, nem sikerült a tervet megvalósítani. De nem adták fel. Tudva, hogy Isten dicséretének szerves része a zene, magánúton, másoktól lesve el a tudnivaló alapfogalmakat, harmóniumon, hegedűn, akkordeonon tanultak játszani. Énekkart szerveztek, ami több évig működött.

8. A zenekar megalakulása

A gyülekezet ifjúsága szépen fejlődött, ami arra indította, a gyülekezetet, hogy a baptista gyülekezetekben szokásos zene­kart szervezzenek. Így ifjaink tehetségeiket fölhasználhatják Isten dicsőítésére.Tekintettel arra, hogy az ifjúság inkább lányokból, mint fiukból állt, a "szülői bizottság", a leendő szervező- és tanító karmesterrel, Ballá Sándorral, egyetértésben, egy pengetős zenekar mellett döntött. 1969-ben megalakult a zenekar, ami azóta folyamatosan működik az imaház falain belül és más településeken szolgálva Isten dicsőségére.

9. Az imaházjavítás, festés.

Az imaház jelenlegi állapotát módosításokkal érte el, 1972-ben felújították az épület külső-belső vakolását. Testvéreink megnagyobbították a termet 1976-ban, mikor 6 méterrel hosszabb, és a meghosszabbított rész 2 m-rel szélesebb lett. Ugyanebben az évben melléképületet építenek, melynek bővítése 1991-ben egy újabb kis teremmel segíti a vasárnapi iskola munkáját. A keresztelő medence 1977-ben készül el, majd 1987-88-ban az imaterem belső falát faburkolattal látják el. 1996-ban a gáz bevezetésével a fűtés gondjai sokkal könnyebbek. 

10. A bemerítések.A gyülekezet megalakulása után a hatodik évben tagjainak száma 21-re emelkedett. A gyülekezet tagjainak száma fennállásának 75-ik évében 36, kb. 20 hozzátartozó. A létszámot befolyásolta a kizárások, elköltözések és az elhalálozások száma is. Hitelvi elhajlások, valamint nem megfelelő életvitel miatt a gyülekezet kizárt tagjai sorából 19 tagot, elköltöztek Koltóról 13-an, meghaltak 19-en,  hetvenöt év alatt.
LELKIMUNKÁSOK 

Ø V. Nagy Lajos 1922-1929

Ø Balázs András 1923-1929

Ø V. Nagy Lajos 1929-1932

Ø Simon János 1932-1943

Ø Dobner Béla Jenő 1943-1949

Ø Szilágyi Antal 1943-1961

Ø Budai Lajos 1961-1965

Ø Deák Ferenc 1965-1967

Ø Kulcsár Sándor 1967-1976

Ø Mike Béla 1976-1997

Ø Nagy István 1997- 2005

Ø Kovács József 2005-

O János Csaba