50 éves Koltói baptista

A KOLTÓI BAPTISTA GYÜLEKEZET
KRÓNIKÁJA (1922-1972)
Mottó : „Elmenvén e széles világra, hir¬dessétek az Evengéliomot minden teremtésnek”
„Aki hiszen és megkeresztelkedik, Üdvözül; aki pedig nem hiszen, elkárhozik”(Márk-16: 15-16)
Kulcsár Sándor
1972. Október 29.
Az ötvenéves Jubileum. 1972. Október 29-én, Dénes Ferenc, Kolozsvári Baptista Hitközség elnöke és Kulcsár Sándor körzeti munkás vezetése alatt.
Bevezető szavak: Hálás szívvel, kibeszélhetetlen Örömök között gondolunk Mennyei Atyánk azon kegyelmére, mely reánk mosolyog biztatólag ezen a drága emlékünnepen, amikor a Koltói Baptista Gyülekezet Ötven éves múltjába tekintünk.
Valamennyien érezzük, hogy szent emlékezés napja ez, és azt óhajtjuk, hogy a lelkünk megfürödjék a múlt drága emlékeiben.
Örvendünk veletek kedves ünneplő Gyülekezet, kiknek e nap ötven évtized jeleneteit eleveníti fel lelketekben, de különösen ti nektek; Koncsárd Lajos, Téglás Ferenc és Móré József testvéreink, akik most Ötven éve indultatok el Jézus Krisztus követésére - a keskeny útra, mely kényelmetlen nehéz akadályokkal, próbákkal teljes, de az Életre visz.
Eljöttünk, hogy egy félévszázados utat, annak megkezdé¬sét, minden mozzanatait fölszabadítsuk az évek pecsétjei alól, szorongó és epekedő szívünkbe véssük, hogy azok drága és jó tanításként irányítsák nekünk, utódoknak lépteink a cél felé.
Duzzadó kebellel, de Isten parancsára fölmegyünk ma az emlékezés magaslatára - mint Mózes a Piszga csúcsra bele¬tekinteni a múltba, hogy annak fényében megvizsgáljuk a jelent, és szent elhatározással induljunk neki a jövőnek, úgy, mint akik tudjuk, hogy nem bizonytalanra vagdossuk a levegőt...
50 év! Mennyi mindenről tudsz te nekünk beszélni! Előtted mi megnémulunk, de szívünk ajtaját annál inkább kitár¬juk, mert tied a szó ezen a napon. Ünneplünk, csakhogy téged hallhassunk: Beszélj nekünk szívet és lelket megragadó dol¬gokról, mert azokban gazdag vagy. Mondd el nekünk, amit oly igen vágyunk, hogy Isten Szeret, hadd gerjedezzen szívünk az örömtől, gyúljon lángra, fakasszon az igaz könnyekre és hálára Mennyei Atyánk és Megváltónk iránt! Isteni örömüzenet, drága Örök Evengéliom harsogj be a szívünkbe, lelkünkbe, töltsd meg azt égi illatoddal, a bűnbocsánat drága örömével, üdvbizonyosság¬gal, hogy a szabadulás Örömével zengjünk dicséretet Szent Felségednek, örök Mindenható Isten!
Nyissad meg a vak szemeket és a néma füleket nagysá¬gos dolgaid meglátására, meghallására, a bezárt szíveket, pedig azok befogadására! Legyen dicsőségedre és sokak üdvére e nap!
Adja, a minden áldások Atyja, hogy ez az Ünnep, mind¬nyájunk ünnepe legyen!
1. AZ ELSŐ BAPTISTA HÍRNÖK KOLTÓN.
Koltón a baptista hit első hírnöke 1913 -bán érkezett, Békésről (Békés megye), a Kiss István testvér személyében. Mint kosárfonó mesterembert az állami hatóságok küldték Koltó¬ra - nem kevésbé bizonyos azonban, hogy az Úr is Küldte, hogy fiatal fiukat tanítson be a kosárfonás mesterségére. A hat hétig tartó u.n. kurzusra, a többek között beiratkozott Koncsárd Lajos, Téglás Ferenc, és Kádár János.
Mint Jézus Krisztus jó vitéze, aki a megváltás boldogsá¬gát megtapasztalta, megragadta az alkalmat, a Jézus Krisztusban, vetett hitéről, és abból eredő öröméről való vallástételre. Akik bizonyságtételét hallották, azok között volt a 15 évet alig betöltött Koncsárd Lajos is. A tanulás folyamán megbarátkoztak. Az eredmény - bár korai - az volt, hogy már a szokásos Húsvéti mulatságra (bálra) nem megy el! Bár még elmegy egy-két alka¬lommal később, de ezt már a barátok és rokonok erőltetésére cselekszi.
A 6 hetes tanfolyam befejezése után, Kiss István testvér hazautazik Békésre, azonban fenntartja a kapcsolatot Koncsárd Lajossal, leveleket, " Hajnalcsillag " baptista folyóiratot és kottával ellátott énekeket küld Koltóra.
1914-ben, a világháború magával sodorja Koncsárd Lajost is. A levelezés nem szakad meg a harctéren sem. AZ egyik komoly levél, melyben a Kiss testvér idézi a 91-ik Zsoltárt, mély nyo¬mot hagy az ifjú lelkében, Különösen a 7-ik vers, melyben ez áll " Elesnek mellőled ezeren, és jobb kezed felöl tízezeren; és hozzád nem is közelit!
A mag el van hintve. Bár az eredmény még nem mutatkozik de a jövő beigazolja. Az 192o-ig tartó francia fogság és az élet nehézségei igazolják a bizonyságtevések helyes voltát.
2. A CSODALATOS INDULÁS
192o-ban véget ér a francia fogság és Koncsárd Lajos hazakerül. Ugyan ez évben beszólítják katonai kötelességének teljesítésére, Zilahra. Itt találkozik Móré Károllyal, aki szintén Katonai kötelességét teljesíti, de már előbb be lett szólítva.
A biztatásra, vele tart, a Zilahi Baptista Gyülekezet megkeresésében, amit meg is találnak. E naptól kezdve, nem ma¬radnak el a közösségből.
Amikor szabadságra látogatnak haza, a két ifjú már összegyűjti itthoni barátait, és énekekre tanítják azokat, és együtt imádkoznak. Ezek között megemlítjük a következőket; Téglás Ferenc, Móré József, Kádár János, Kádár Lajos.
1921-ben hazatérnek. Életük, viselkedésük, beszédjük új. Sokak részére feltűnő. Nem vesznek részt könnyelmű mulatságokban, hanem összegyűlnek, imádkoznak és énekelnek. Vannak, akik nem tudják megérteni őket, mások kinevetik, vagy kigúnyolják őket, de sok esetben üldözik is.
Mindezek ellenére, a kis csoport növekedik. Vannak lányok is: Téglás Etel, Gáspár Zsuzsa, Boltya Júlia.
Ugyancsak ez évben (1921) tudomást szereznek Virágh Gábor testvér, Nagybányai lakos Szibériai fogságából való haza¬érkezéséről, ki hasonlóan nőtlen és a Szibériai fogság alatt tért meg. Megszületik azonnal a meleg összeköttetés. Gyakran meglátogatják egymást és elbeszélgetnek lelki dolgokról.
Az elhintett mag megindult. Mindinkább megérik az aratásra. Kiss István testvér és Virágh Gábor testvérek tudomásukra ¬adják, hogy Szinérváralján és Avasújvárosban van baptista gyülekezet. Az ifjakból álló kis csoport gyakran fölkeresi ezen testvéreket.
Nincsen már olyan nagy akadály, mely ezt a csodálatos elindulást megállítsa.
3. A GYŰLEKEZETI ÉLET KIBONTAKOZÁSA ÉS FEJLŐDÉSE.
A Szinérváraljai, valamint az Avasújvárosi testvérek látják, hogy ez a kis csoport már elfogadta Jézust Megváltójául, és azok kérésére a körzeti bizottság úgymint; V. N agy Lajos körzeti munkás (Biharból), Nagy Mihály gyülekezet vezető Szinérváraljáról, Elek Péter gyülekezet vezető Avas újvárosból, és Virágh Gábor testvérek alkalmasnak találják a bemerítésre a következő 7 személyt: Koncsárd Lajos, Móré Károly, Téglás Ferenc. Móré József, Kádár Lajos, Kádár János
Boltya Júlia testvéreket. (6 fiút és l lányt). A fent említett személyek bemerítése sem maradt sokáig.
1922. Július 23-án megtörtént a 7 Koltói fiatalnak a bemerítése Szinérváralján, V. Nagy Lajos körzeti munkás által, a Szamos Hullámaiban. Leírhatatlan volt az örömük a jelenlevőknek, főleg az elpecsételteteknek, marad mindvégig feledhetetlen nap. Bár a magvetéstől a gyümölcsig 9 év telt el, de mint énekeljük: " Mint titkos Bánya mélyében formálja terveit,
De biztos kézzel hozza fel mi most még rejtve itt!" Íme hét ifjú lélek áll kéveként az Úr előtt. Ez pedig több, mint kettő vagy három, melyről Jézus beszél, tehát ezen hét tag¬gal megalakul a Koltói Baptista Gyülekezet.
1922. Július 26-án elkészítik a jegyzőkönyvet, a Koltói Bap¬tista Gyülekezet rendes megalakulásáról és megtartják az első választást. A közgyűlést, V. Nagy Lajos, a Magyar Baptista Szövetség Evangélistája vezeti. Jelen van Otományból Tóth Lajos segédmunkás is.
A gyülekezeti élet beindulásakor, e közgyűlést vezető testvéreink felolvassák a 8o-ik Zsoltár 19-ik versét, melyben a következőket találjuk; " Hogy el ne térjünk Tőled. Eleveníts meg minket és imádjuk a Te nevedet ".
A választásra pedig felolvasták az Ap.Csel.4:22-37-ig terjedő verseket, ahol az első keresztyén gyülekezet áll elénk, Majd megválasztják:
1. Gyülekezet vezetőnek: Koncsárd Lajost,
2. Jegyzőnek; Móré Károlyt
3. Pénztárosnak: More Józsefet,
4. Ellenőrnek: Kádár Lajos testvért.
Téglás Ferenc és Kádár János testvérek katonai kötelességeiket teljesítik.
Testvéreink igyekeznek minden jót gyakorolni a közösségi életben. Így az összejöveteleiken megtaláljuk: l. Az imaórát 2. A bibliaórát, Istentisztelet és, Vasárnapi iskolát, éneklést, költeményeket stb. A vasárnapi iskolának tagja volt mind a hét gyülekezeti tag, mivel szükségesnek találták a szegényes biblia ismereteik kibővítését. Megjegyzendő, hogy nem csak az aranymondást tanulták meg, hanem több Igeverseket!
A Koltói Gyülekezet így a Szinérváraljai, Avasújvárosi, Szatmári gyülekezetekhez csatlakozva egy körzethez tartozik. A körzet gyülekezetei szoros kapcsolatot tartanak egymással. Gyakran meglátogatják egymást, az ünnepeket mindig együtt tartják meg. Nem ismernek nehézségeket; távolság vagy gyaloglást, melyeket ne győzne le a testvéri szeretet, a növekedés érdekében.
4. FŐBB MOZZANATOK A GYÜLEKEZET ÉLETÉBŐL.
A Koltói Baptista Gyülekezet életéből megemlítünk egy néhány fontosabb mozzanatot.
1.) A Krisztus követésére vállalkozó hét ifjú. Milyen nagy fontosságú mozzanat ez! Hat fiú és egy lány elfogadja Jézus Krisztust, és érette mindent vállalnak, eltűrnek. Lemondanak e korban minden ifjúkori kívánságról és mennek Jézus nyomdokain. Nem sok gyülekezet krónikájában lehet ilyen feljegyzést találni.
2.) A vasárnapi iskola megalakulása.
Ugyan abban az évben történik, amelyben megalakul a gyülekezet, , t.i.1922-ben, hét taggal, mert valamennyi gyülekezeti tagnak szük¬sége volt a bibliai ismeretek kibővítésére. Már említést tettünk arról, hogy ez komoly bibliatanulmányozás volt, mivelhogy nem csak egy igét, hanem többet is magtanultak kívülről.
3.) Az énekkar megszervezése.
Ahogy annyira fejlődtek testvéreink az énekek terén, mindjárt próbáltak énekelni karban. Ezt tették főleg a Balázs András kör¬zeti munkás ideje alatt, mint az említett testvér nagyon jó éne¬kes volt. Ez fokozta és változatossá tette a gyülekezeti életet.
4.) Az imaházhely megvétele
1933-ban, a néhány tagból álló kis gyülekezet elhatározza és meg is vásárolja a 360 lapméternyi területet, amelyre majd imaházat fognak építeni. Az említett terület a gyülekezet tulajdona mind a mai napig és itt áll a Koltói Baptista Kápolna.
5.) Az Imaházépítés.
1936-ban testvéreink nagy elhatározással, Krisztusért lángoló szívvel és nagy áldozathozatallal megkezdik, a már megvásárolt telekre egy 8 m hosszú és 6 m széles Baptista imaház felépítését. Minden akadályok ellenére, ha lassan is fölépült a hajlék! Isten maroknyi népe nagy örömmel adott hálát Isten segedelméért.
6.) Az Imaházmegnyitás.
Az imaházépítésének megkezdésé után hét évre, az 1943-ik év Decembe¬rében -Karácsony ünnepén- végre megengedték, hogy megnyissák az imaházat. Az imaházmegnyitáskor volt éppen a Dobner Béla Jenő új lelkipásztor testvérnek a bemutatkozása. A kedves kis kápolnában nagy örömmel zengett a hálaének Isten dicsőítésére!
7.) A harmóniumvásárlás
Amint szaporodott a közösség, nőttek a gyermekek, szükségesnek találták, egy harmónium megvásárlását, mellyel úgy a közös énekek valamint a karénekek tanulását megkönnyítik. Így a határozatot tett követte, és ma is az Úr szolgálatában van a megvett hangszer.
8.) A zenekar megalakulása
A gyülekezet ifjúsága szépen fejlődött, ami arra indította, a gyülekezetet, hogy a baptista gyülekezetekben szokásos zene¬kart szervezzenek. Így ifjaink tehetségeiket fölhasználhatják Isten dicsőítésére. 1969-ben megalakult a zenekar.
9.) Az Imaházjavítás, festés.
1972-ben szükségesnek látszott, az imaház vakolatának megújítása, javítása. Az alkalmat és a szükséges anyagi fedezéket meg¬találva, valamint az illetékes hatóságok jóváhagyása folytán, a javítási munkálatok megtörténtek, és most a megújított imaház¬ban szolgálhatunk az Urnak.
10.) A bemerítések.
Összesen 13 bemerítésről tudunk, melyen gyülekezetünkből is bemerítkeztek.
1) 1922. Július 23-án, Szinérváralján, V. Nagy Lajos testvér által, e következő hét személy; (hat fiú és egy lány)
1. Koncsárd Lajos
2. Móré Károly
3. Téglás Ferenc
4. Móré József
5. Kádár Lajos
6. Kádár János
7. Boltya Júlia
Ez a hét személy lett a Koltói Baptista Gyülekezet megalapítója.
2) 1922. Szeptemberi 17-én Avasújvárosban, Nagy Mihály testvér által, egy személy: Kádár Imre.
3) 1923. Szeptember 6-án Szinérváralján, Nagy Mihály
által egy személy: Téglás Etel.
4) 1924. Augusztus 24-én, Erdőszádán, Balázs András testvér által, négy személy:
1. Gáspár Zsuzsanna
2. Gáspár Ilona
3. Ladányi Katalin
4. Téglás Berta
5) 1925. Augusztus 13-án, Koltón, Balázs András test¬vér által, négy személy:
1. Koncsárd Mihály
2. özv. Koncsárd Károlyné
3. Ladányi Ilonka
4. Téglás Daniélné (szül, Pap Berta)
6) 1928. Október 16-án, Koltón, Balázs András testvér által, három személy:
1. Boltya Júlia
2. Ladányi Ilona és
3. Lakatos Mihály.
7) 1944. Július 2-án, Koltón Dobner Béla testvér által, tíz személy a Lápos folyóban:
1. Sebestyén József
2. Tar Károly
3. Téglás Imre
4. Téglás Ferenc
5. Koncsárd Magdolna
6. Koncsárd Piroska
7. Kádár Ferenc
8. Kádár Erzsébet
9. Móré Irma
10. Bíró Irén
8) 1944 Július 23-án Szatmárnémetiben, Dobner Béla testvér által, egy személy : 1. Ladányi Árpád
9) 1945. Augusztus 19-én, Koltón, Dobner Béla testvér által, három személy :
1. Szőllősi János
2. Sebestyén Jolán
3. Ladányi Anna
10) 1950. Szeptember 8-án Koltón, Szilágyi Antal testvér által, 8 személy:
1. Koncsárd Dezső
2. Móré Margit
3. Koncsárd Adina
4. Móré László
5. Téglás István
6. Koncsárd Lídia
7. Kádár Magda
8. Kádár Anna
11. 1951. Szeptember 16-án, Avasújvárosban, Szilágyi Antal testvér által, egy személy; 1. Koncsárd Tibor
12. 1955. Szeptember 12-én, Avasújvárosban, Szilágyi Antal testvér által, egy személy;
1. Móré Piroska
13. 1956. szeptember 3o-án, Érmihályfalván, Szilágyi Antal testvér által, egy személy: 1. Móré Sándor
14. 1972. Október 8-án, Nagybányán Kulcsár Sándor testvér által, két személy:
1. Kádár Magda
2. Téglás Lajos
A LELKIMUNKÁSOK
Az ötven év leforgásé alatt, a Koltói gyülekezetnek a következő nyolc lelkipásztora volt :
 V. Nagy Lajos 1922-1929
 Balázs András 1923-1929
 V. Nagy Lajos 1929-1932
 Simon János 1932-1943
 Dobner Béla Jenő 1943-1949
 Szilágyi Antal 1943-1961
 Budai Lajos 1961-1965
 Deák Ferenc 1965-1967
 Kulcsár Sándor 1967-
A PRÓBÁK ÉS NEHÉZSÉGEK
Az első bemerítéskor l922-ben. A legelső próba, a bemerítéskor jelentkezett több oldalról. 1.) A kilépéssel kapcsolatosan. (A lelkész részéről). 2.) A szülök és a rokonság részéről.
Hogy mennyire ellenezték, ezt bizonyítja az a tény is, hogy s bemerítésre a fiataloknak el kellett szökni, mert különben mega¬kadályozták volna őket ebben a szent lépésükben. Ilyen körülmények között, nem tudtak a bemerítésre alkalmas fehér ruhát vinni maguk¬kal, hanem csak olyon mindennaposokat, de a szív ettől függetle¬nül égett a Megváltó iránt.
3.) A falu népe részéről.
Nem tudták szépen elnézni mindazt, ami történt, megindították a gúnyolódás és üldözés minden módozatát. Voltak olyanok is, akik azt mondták, hogy meg kell őket ölni, el kell pusztítani, mert szé¬gyenére vannak a falunak. De mindenkor türelemmel viseltek mindent.
4.) A gyülekezeti összejöveteleket illetően.
A gyülekezet, 6 nőtlen fiúból és egy hajadon leányból állott! Nem volt módjukban, kibérelni szobát az összejövetelekre. Ezért Koncsárd Lajoséknál tartották összejöveteleiket egy szobában.
Majd egy rendeletet kapnak, hogy nem lehet bebútorozott szo¬bában tartani az összejöveteleket, csak bútorozatlanban. Erre némi egyezkedés után, átköltöztek a Koncsárd Lajosék kisházukba.
Amikor a kis házat megfélően berendezték, akkor egy bizo¬nyos személy (a ref. lelkész) feljelentett, hogy nincs engedélyünk. Koncsárd Lajos, Móré Károly és Téglás Ferenc testvérek nagy körülményesen végre csak megszerzik, a szolgabíró úr és a rendőrfőnök által. (1923 vagy 1924-ben történt)
- 1930 körül az őrmester jött, hogy bezárja az imaházat.
- Sokszor reánk küldték a rendőröket, de nem engedte nékik Isten, hogy ártsanak.
5.) Gyülekezeti tagok kiesése-bukása.
A Dobner Béla és Szilágyi Antal testvérek ideje alatt, 7 személy maradt el a Krisztus követésétől. Valamennyi sok bánatot okozott úgy a gyülekezetnek, valamint Krisztusnak is. Mindezekért nem szűnünk meg imádkozni aZ Úrhoz, hogy adja őket vissza, mint Sion foglyait!
A próbák azonban csak megedzették a hitet és bizalmat. Isten sokszor bebizonyította, hogy: "Minden javokra van azoknak akik Őt szeretik". Legyen áldott érte az Ő szent Neve!!!
7. ISTEN GONDVISÉLÉSE
A több millió tagot számláló nagy családból, vagyunk mi is. Az elmúlt ötven év is arra tanít, hogy: " Nem nagyobb a szükség, mint a Segítő ". Isten mindig hű maradt ígéreteihez! Ő, Aki a nagy mindenségről gondot visel, semmi nem esik ki figyelméből, minden bizonnyal gondját fogja viselni az Öveinek.
Emlékezz csak "te kicsiny nyáj" milyen Atyai gondoskodás¬sal őrködött feletted éjjel és nappal! Hol, mint tűz oszlop, hol, mint felhőoszlop járt veled. Hol előtted ment hol utánad, mikor honnat támadt az ellenség. Így tudtál mindenen át eddig eljutni! Ez az Izrael győzelmes életének a, titka! Ez szent hitünk mozdíthatatlan alapja, t. i. hogy "Velünk van az Isten", mert az üdvözítő azt ígérte nekünk, hogy "Imé én ti veletek vagyok min¬den napon a világ végezetéig".
Megmérhetetlen Jóság és Felfoghatatlan Bölcsesség! Gondoskodtál rólunk, amikor még bűneinkben vergődtünk elveszve és hoztál szabadulást, megváltást, bűnbocsánatot részünkre, örök életet! És gondod van arra is, hogy minket megtarts a kegyelmi állapotban mindvégig, minden időben ezer vész között, hogy mint makulátlan és szeplőtlen menyasszonyaidat állas eléd ama napon. Térjen örök hála Szent Nevedre, az 50 év alatti Gondviselésedért!
KETTŐS SZÜLETÉSNAP KOLTÓN VAGY 75 ÉVES JUBILEUM KOLTÓN
Ha a pünkösdöt a keresztyén gyülekezet születésnapjának: tekintjük, a koltói közösség joggal tartott kettős születésnapi ünnepet május l8-án mert saját gyülekezetük ebben az évben 75 éves múltra tekinthet vissza. A krónikából: 1913-at írtak, amikor a hatóság a Békésről érkező Kiss István kosárfonó mestert Koltóra irányítja, hogy átadja szakmai tudását az érdeklődőknek. Hamarosan kiderül, hogy a kosárfonás mellett egy másik megbízatása is volt, amelyet a Nagy Mestertől Kapott. Magával hozta a megváltás tudatát, bizonyosságát és az evangéliumot. A szakmai tanfolyamon részt vesznek Koncsárd Lajos, Téglás Ferenc és Kádár János fiatal legényemberek. Az akkor alig 15 éves Koncsárd Lajost érinti az ige, már nem akar elmenni a húsvéti bálra. Szívében ott a vágy, hogy többet és többet tudjon Isten dolgairól, s annak tanítványa akar lenni. Így a 6 hetes szakmai tanfolyam után is tartja kapcsolatot Kiss István kosárfonóval. Kottás énekeket és folyóiratokat kap postán. Kapcsolatukat még a háborús évek és a frontra kerülés sem szakítja meg.
A gyülekezet kibontakozása 1920-ra tehető, amikor Koncsárd Lajos a francia hadifogságot megjárva rövid otthonlét után Zilahra hívják további katonai szolgálatra, ahol találkozik falubeliével Móré Károllyal, s együtt keresik, meg s tartják a rendszeres kapcsolatot a zilahi gyülekezettel.
Otthoni szabadságukon összegyűjtik fiatal barátaikat, énekeket tanulnak, imádkoznak. Kialakul egy hattagú fiatal imádkozó csoport. A zilahi testvérek ajánlják a két katonának, hogy merítkezzenek alá. De nem teszik meg, mert forró vágyuk otthoni testvéreikkel tegyék ezt meg. 1921-ben hazatérnek megváltozott élettel, más a viselkedésük, beszédük-életfelfogásuk. A falú ezt nem érti, hiszen fiatalok s a mulatság és bál helyett imádkozni járnak, énekelnek, s a Bibliát tanulmányozzák. Feltűnő viselkedésük miatt a gúny tárgyává lesznek, de ők ezzel mit sem törődnek. Csűrökben, szénaboglyák tövében gyűlnek össze. Kis csoportjuk növekszik. Lányok is csatlakoznak hozzájuk. Kapcsolatba lépnek a Szinérváralján és Avasújvárosban létező gyülekezetekkel. A megindult lelki növekedésnek már semmi nem lehet akadálya.
1922. Július 23-án V. Nagy Lajos körzeti munkás alámeríti Szinérváralján Koncsárd Lajos, Móré Károly, Téglás Ferenc, Móré József, Kádár Lajos, Kádár János és Boltya Júlia testvéreket s megalakul a koltói baptista gyülekezet 7 taggal. Ennek a 7 fiatalnak nem volt könnyű sorsa. A falú általános gúnyolódása és megvetése mellett ott volt a szűk családon belüli bántalom, amit sokkal nehezebb volt elviselni. Már az elhangzott, hogy meg kell őket ölni.
Nagy gond volt a gyülekezeti hely megtalálása. Pénzük nem volt, így Koncsárd Lajosék lakószobájába gyűltek, majd ugyanazon a portán található kis házat rendezték be imaháznak. A gyülekezeti élet nagy lelkesedéssel haladt előre. Egymást követték a bemerítések. A megalakulás utáni hatodik évben 21 a taglétszám. Beindul a vasárnapi iskola. Megkezdik a többszólamú éneklést. Harmóniumot vásárolnak, amit addig mandolin és tangóharmonika helyettesített. Kezdett szűk lenni a kis helyiség a növekvő tagságnak. Így 1936-ban megfelelő területet vásárolnak, építeni kezdenek, s 1943 karácsonyán felavatják saját tulajdonú imaházukat. Ezt az épületet 1972-ben felújítják majd 1976-ban bővítik, és melléképülettel látják el. 1977-ben elkészül a keresztelő medence is. A fejlődő és gyarapodó ifjúság zenekart szervez. A jelenleg is nagyon jól működő pengetős zenekar 1994-ben ünnepelte 25 éves évfordulóját. A koltói gyülekezet ez év pünkösdvasárnapján hálaadó-emlékünnepet tartott. Hálaadás a közel 2000 évvel ezelőtt megalakult első gyülekezetért és a 75 évért. Ilyen gondolatok közt vezették az imaórát Koncsárd Dezső a Kol. 2. 6-7, és Virágh Gábor a Jud. 20-21 alapján. Az érdekfeszítő érdekes és mai fiataloknak szinte hihetetlen eseményeket, tartalmazó krónikát Nagy István a gyülekezet új lelkipásztora olvasta fel. Külön élményt nyújtott számunkra Lakatos Misi bácsi jelenléte, aki mint élő krónika állt előttünk s tett bizonyságot úgy, mint ez első 21 tag egyike. Akárcsak egy héttel előbb a nagybányai jubileumon, itt is jelen voltak a gyülekezet volt lelkipásztorai, Budai Lajos, Mike Béla és Kulcsár Sándor. Az igehirdetést úgy délelőtt, mint délután Kulcsár Sándor tv. végezte a Józs. 4: 1-9 valamint a Krón. I. 12:18 alapján. Szolgált a helyi zenekar és énekkar. Áldott emlékünnep volt.